Ahogy így elmerengtem a kávézó teraszán, - ahová a nemkívánatos bagós társaságot „száműzte” a köztudottan egészségvédő és környezet tudatos cég, egyszer csak leült velem szemben 2 leányzó. Egyikük Greta Garbo jellegű kalapján kívül feltűnt még egy érdekesség. Cigis dobozaik fémből voltak. Nem is akár milyen színben. Rikító és csillogó. Mindjárt sejtettem, hogy nem magyarok. Kizártnak tartottam, hogy nálunk ilyesmit forgalmazzanak. Ekkor jött a felismerés, hogy dohányzó barátnőimnek, ha törik, ha szakad, valami egyedi kis strapabíró fémdobozt fogok ajándékozni. Így előbbi feltevésemből kifolyólag, angolul szóltam a csajokhoz, akik előbb jót kuncogtak, majd közölték, hogy magyarok. Kifaggattam őket a dobozkákról. Elmondták, hogy Angliában jutottak hozzá, ott már széles körben elterjedt, egyedisége miatt kedvelt, sőt, néhány matricával, alkoholos filccel feldobhatom a dobozka küllemét. Láthatták rajtam a kétséget, hogy itthon úgysem kapok. Megnyugtattak, hogy már nálunk is kapható néhány forgalmazótól. Sőt, egyiküké igen lebutított így könnyen alakíthatom a magam ízlése szerint. Megköszöntem az infót és délutánomat valóban a „tubákos szelencék” felkutatásával töltöttem. Találtam is pont annyit, ahány „füstölgő” barátom van, s mivel sötétebb színben is volt, a fiúknak is vettem egyet-egyet, néhány matrica kíséretében, csakhogy legyen mivel feldobni a küllemüket. Persze, azért nem én lennék, ha nem „szúrnék ki” velük. Igazi Tyúkanyó módjára hazafelé beugrottam egy bioboltba és vettem néhány nikotin rágót is, csakhogy elindítsam őket a leszokáshoz vezető úton:)